Cs. Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 304. Modern analóg ritmusgépek

Modern ritmusgépből bőséges a választék, egy-egy nagyobb nemzetközi kereskedőházban 50-nél is több típus között válogathatsz, de a honi kufároknál is eléggé tekintélyes a kínálat.

Vannak közöttük saját dobozba zárt és Eurorack formátumúak egyaránt. Az áruk némiképp arányos a szolgáltatásaikkal, a hangjuk ebből a szempontból nem annyira meghatározó. Célszerűbb a működés, a hang előállításának módja szerint csoportosítani őket. A legrégebbi csoportba a teljesen analóg ritmusgépek tartoznak. Ma már ebből a fajtából van a legkevesebb, a Roland klónokat, replikákat leszámítva. Ezek hangját analóg oszcillátorok segítségével, általában szubraktív szintézissel állítják elő, a módosításokat pedig burkológörbékkel, szűrőkkel, illetve lfo-s modulációval valósítják meg. Majdnem mindegyikük midizhető, a midi persze digitális. A mai analóg ritmusgépek egyik fejlesztője a már több részben említett francia Arturia nevű cég. A 2016 óta gyártott Drumbrute típus hazai ára 120-140 ezer forint.

mar02

A 17 hangszerhang a készülék seggében levő 12 egyedi kimeneten is elérhető, 3,5 mm-es TS lyukra cuppanva. A főkimenet monó. A midi jelek usb-jén kívül a készülékről és a készülékre történő szinkronizáláshoz használt analóg csatlakozásokat ugyancsak 3,5mm-es TS-ként találjuk meg. A midi csak be- és kimenet lehet, átadó nincs.

mar03

A DrumBrute képes akár 64 minta (azaz legfeljebb 64 lépésből álló sorozat) mentésére és előhívására négy memóriabankjában. A hangszer egy dalbankkal is rendelkezik, amely lehetővé teszi a minták összekapcsolását, hogy hosszabb feldolgozásokat hozhasson létre a muzsikus. A fedélzeti memóriában 16 dal tárolható, amelyek mindegyike akár 16 mintából álló láncot is tartalmazhat a DrumBrute négy memóriabankjának bármely pontjáról. Az Arturia ingyenes „MIDI Control Center” (MCC) ügyfélközpont szoftvere korlátlan számú minta és dal mentését teszi lehetővé egy számítógépre, amely minták és dalok usb-n keresztül szinkronizálva betölthetők a DrumBrute memóriájába. Az ügyfélközpont lehetővé teszi a minták szerkesztését hangmunkaállomás-szerű szekvenszer elrendezésen is. Van továbbá lépésismétlés, amikor az aktuális lépéseket a kiválasztott rács szerint hurkolják. Az arány tapicsíkkal állítható be, amellyel nagyon gyors szüneteket lehet készíteni, nagyon gyorsan. Különböző időosztók és különböző szinkronforrások választhatók (belső, usb, midi, külső óra). A tempó akár a bpm századrészével is módosítható.

A DrumBrute egyetlen figyelemre méltó gyengesége, összehasonlítva a fő riválisaival ebben az árkategóriában az, hogy a hangparaméterek nem rögzíthetők a gépbe.

A hangszerhangokat többnyire dicsérik, leginkább a lábdobokat magasztalják, továbbá azt, hogy a hangparaméterek jelentős része módosítható. A tesztek azért megemlítik, hogy a Drumbute kissé zajos. Az Arturia legtöbb analóg gépében, így ebben a ritmusgépben is Steiner-Parker szűrő van, és ezt kellőképp reklámozzák is anélkül, hogy elmesélnék, mi is ez. Hogy nehogy lebukj egy rock-koncert vagy egy diszkó kocsmájában, hogy még azt sem tudod, mi a Steiner-Parker szűrő, most felvilágosítalak, hogy ezt a fajta feszültségvezérelt szűrőt eredetileg egy 1975 és 1979 között gyártott, már régóta elfeledett szintetizátorban, a Synthaconban használták, és azért fejlesztették ki, mert a Moog-féle létraszűrő használatát (lásd a sorozat 221. részét) akkor még szabadalom védte.

A Steiner-Parker szűrő a Sallen-Key nevű topológián (elrendezésen) alapul, amelyet másodrendű. tehát 12 dB/oktáv aktív analóg szűrők egyszerű megvalósításához találtak ki 1955-ben. A nevét R. P. Sallen és El Key feltalálókról, a MIT Lincoln Laboratory munkatársairól kapta. Az 1951-ben alapított kutatási intézmény napjainkban a kvantumszámítógépek katonai alkalmazásának egyik fejlesztési élharcosa, az évi költségvetése kb. egymilliárd dollár. A Sallen-Key topológia alapján bármilyen szűrőt – aluláteresztőt, felüláteresztőt, sáváteresztőt, sávzárót, lyukszűrőt – lehet néhány alkatrészből készíteni. Előnyei közé tartozik, hogy az alkatrészek szórására (érték-eltéréseire) kevéssé érzékeny, a hőmérséklet változásakor nem nagyon hangolódik el.

mar04

A fenti ábrán látható az általános topológia; a Z-vel jelölt ellenállások vagy kondenzátorok értékei a szűrő jellegétől, tehát attól függnek, hogy milyen karakterisztikájú szűrőt akar a tervező megvalósítani. A következő ábrán pl. egy aluláteresztő szűrő kapcsolása látható, amelynek erősítése egyszeres, vagyis 0 dB.

mar06

Távol áll tőlem, hogy szűrőtervezésre ösztönözzelek, de még ehhez is van internetes automata.

https://www.changpuak.ch/electronics/

mar07

Csak kiválasztod, milyen topológiájú és jellegű szűrőt akarsz, megadod az alapadatokat, és a program a „CALCULATE” megnyomására megtervezi neked a szűrőt. De ez még nem feszülségvezérelt, nem Steiner-Parker szűrő. A törésponti frekvencia csak az ellenállások, kondenzátorok értékeinek változtatásával, nehézkesen módosítható.

mar08

Egy házilag barkácsolt Steiner-Parker szűrőt mutat be a következő videó, ami tehát egy feszültségvezérelt Sallen-Key szűrő.

Az Arturia nem találta föl újra az analóg hangzást, az analóg ritmusgép egy rés, amelybe ügyesen beletrafált a cég. A Drumbute jó belépő az elektrodob világába. Professzionális eszköz, sok órányi zenegyártáshoz.

Az Arturia Drumbrute kistesója a 2018 óta kapható Arturia Drumbute Impact. Nem annyival olcsóbb, mint amennyivel kevesebbet tud: nálunk 100-120 ezer forintot kóstál.

mar09

Vagy inkább mást tud, mint a nagytesó. Csak tíz hangszer hangja van a hangkészletében, s ezek a hangok másképp szólnak, érdesebben, mint az előző típusban. Viszont van benne torzító. A popsijában jóval kevesebb a lyuk, ám az egész szerkezet könnyebben kezelhető.

mar10

Érdekes újdonság az FM-dob, ami fázismodulációval masszírozott hang, és amelyet ötletesen lehet használni a ritmusképben.

A szekvenszer nagyjából ugyanazt tudja, mint a DrumBrute-ben.

A Moog DFAM félmoduláris ütős szintetizátora nem igazán ritmusgép, jóindulatúan mondhatjuk, hogy határeset. A DFAM egyetlen hangot tud csak egyidejűleg kilökni magából, tehát a dobszerkót nem tudja megszólaltatni. A beállítások sem menthetők el, a szekvenszer csupán alapfunkciókat tud, és ami ma már a legfőbb bűne: nem midis. A DFAM-ot elektronikus ütőhangszerekre, atonális textúrák létrehozására szánták. 2018 óta kapható, a honi kufároknál valamivel 200 rongy fölött indul az ára. A DFAM a Drummer From Another Mother rövidítése, magyarra fordítva azt jelenti, hogy dobos másik anyától. Ezzel se kerültünk sokkal beljebb. Az elnevezés egy előző félmoduláris készülékre utal, ami a Mother 32 nevet kapta. Ebből a mother az anyát jelöli, a 32 pedig azt, hogy 32 lépéses szekvenszere van.

mar11

Az Eurorack rendszerbe is illeszthető, masszív fémházba épített DFAM a bekapcsolása után néhány perccel tér csak magához, mint csaknem minden analóg szintetizátor. A szubraktív szintézis két oszcillátor köré épül, amelyekhez fehérzaj generátor társul. Az oszcillátorok mindegyike négyszög- és háromszög jeleket képes előállítani tíz oktávos tartományban, azaz nagyjából a teljes hallható hangok hangok birodalmában. A keverő részben állítható be az egyes oszcillátorok szintje, ideértve a fehérzaj generátorét is. A keverő szekció ezután lehetővé teszi a felhasználók számára az egyes oszcillátorok szintjének beállítását a zajforrással együtt. A keverőbe külső forrás jelét is be lehet adni. A keverő kimenetére 24 dB/oktáv meredekségű, rezonáns létraszűrő csatlakozik, amely választhatóan a mély vagy a magas hangokokat vágja le. A rezonancia frekvencia változtatható. Ha kisebb a frekvenciája, akkor gömbölyűbb és zsírosabb a hangzás; mindig ezt szerettük a Moog szintetizátorokban. Ha magasabb, akkor érdesebb, homályosabb. A szűrő be is gerjeszthető, önrezgővé, oszcillátorrá képes válni.

A legjelentősebb hangzásformáló eszköz a három burkológörbe generátor, noha nem teljes az ADSR, jelentősebb karakterformáló elem. Ezek az oszcillátor hangmagasságához, a szűrő levágási frekvenciájához és a VCA szinthez vannak kötve, de mindegyik saját kimenetet is kap a dugasztáblán.

A dugasztáblán 24 db lyuk van, tehát kedvedre dughatsz. Üdvözítő, hogy egy külön csoportban, oldalt helyezkednek el, így a lyukakat összekötő kábelek nem keresztezik a kapcsolók és tekrentyűk útját.

mar12

Hangzását tekintve a DFAM nagyon megnyerő lehet, ha van időd kísérletezni. Az oszcillátorok nagy frekvenciatartománya, a szinkronizálási és a modulációs lehetőségek, a zajgenerátor és a burkológörbe generátorok minden esélyt megteremtenek a szintetikus ütőhangszerek megalkotásához, rengeteg hangszínbeli variációval. Az éles megszólalásoktól kezdve a mély gyomrosokon át a kielégítően ropogós pergőkig; a durva, reszelős négyszögek miatt a fémes cinektől a csengőszerűre modulált hangokig elállítható minden, különösen, ha még a dugasztáblán keresztül is masztizod a készüléket. Viszont a kezdők sokat kínlódhatnak vele, ezért a gyári csomagolásban öt db, kartonból készült sablon segíti őket. Ha e sablonok valamelyikét ráteszik a hangszerre, és a bizgentyűket a sablonhoz állítják, akkor elviselhető hang jön ki a gépből.

mar13

Mint említettem, a Moog DFAM leggyengébb része a szekvenszer. Mindössze nyolc lépést tesz lehetővé. Beállítani sem könnyű, mert pl. a sebesség-tárcsával 10 bpm-től 10 000 bpm-ig lehet a tempót változtatni, de gyermekien szűz kezek sem képesek e tárcsát olyan finoman tekerni, hogy csak kicsit változzon a tempó, és memória hiányában semmilyen beállítás sem menthető.

2021 szeptembere óta Moog Sound Studio néven 1 399 euróért egy csomagban kínálják a Mother 32-t és a DFAM-ot.

mar14

Az árképzésre azt mondhatjuk, hogy unortodox, mert együtt a két kütyü (némi kiegészítőkkel) 150 euróval drágább, mint ha külön-külön veszed meg őket. A tesztek szerint ugyan összeköthetők egymással, de olyannyira különbözők, hogy ebből szinte semmilyen előny nem származik. Ettől függetlenül, egészen jó dolgokat lehet alkotni velük.

A Vermona márkajelzésú ritmusgépeket még az egykori NDK-ban kezdték tervezni, de sorozatgyártásuk csak a két német állam egyesítését követően, 25 évvel ezelőtt indult meg. 2021 áprilisától a VRM1-nek már a negyedik változatát vásárolhatják meg a tehetősebbek, a simát nálunk kb. 260 ezer forintért, az analóg módon triggerelhetőt 300 ezerért. „Célunk az volt, hogy a DRM1 MKIV legyen a valaha épített legjobb dobszintetizátor!” – hangzik a reklám.

mar15

A rack kivitelű, igen komoly készülék legfőbb jellemvonása, hogy a hangszerkészlet nyolc hangszerének paraméterei nagyon széles tartományban állíthatók. Összesen 73 vezérlő bizbasz van ehhez. Minden midizhető, és nemcsak külön midi be- és kimenet, hanem átadó is van rajta. A lábdob lehet puha és csattogós, röviden vagy hosszan rúghat gyomron. Az alsó és a felső tam hangzása akár fémes, akár fás jellegű lehet. A „MULTI” csatornából kijöhet kolomp, bongó vagy lézerpisztoly hangja. A pergő a klasszikus hangzások mellett szinte bármire beállítható, természetesen rimshotként is. Nemcsak egyféle módon tapsolhat a taps csatorna, és a cinek meg a lábcsin is szólhat csengőn vagy repedt fazékként, netán triangulumként. A triggerelhető változatban a beérkező dinamikus analóg trigger jelek midi üzikké alakíthatók át. A németországi tesztek magától értetődően ötcsillagosként értékelik ezt a jószágot, ám a többiek is a bolygó legjobb ritmusgépeként jellemzik. A FutureMusic pl. 96%-ot adott, hozzátéve, hogy a Vermona gépének nincs szekvenszere.