Amikor 1988 januárjában a Sony tokkal-vonóval felvásárolta kétmilliárd dollárért a világ egyik legnagyobb hanglemez gyártóját és kiadóját, az USA-beli CBS Records-ot, és azonnal megszüntette az analóg hanglemezek készítését, sokan úgy gondolták, hogy ez volt az utolsó szög a hagyományos hanglemez koporsójában.
A még működőképes analóg magnók többsége lassanként eléri a matuzsáleminak számító, fél évszázados kort. Számos honlap foglalkozik azzal, hogyan lehet megóvni ezeket a készülékeket.
Ha van kép, és még mozog is, akkor a hang lényegtelen. Hosszú időn keresztül gondolták így a filmesek és a tévések, és így volt ez a képmagnó kezdeti korszakában is.
Amikor egy fejlesztés szerencsétlenül kezdődik, nem biztos, hogy szerencsétlenül is fejeződik be. A Telefunken zajcsökkentőinek és magának a cégnek a története azonban semmiképpen sem a boldog vég egy szappanopera utolsó epizódjából.
A zajcsökkentő kompanderek minősége nagymértékben függ attól, hogy a kompresszor, illetve az expander vezérlése milyen módon történik.
Ha valamit összenyomunk, később pedig ugyanakkorára széthúzunk, azt kéne kapnunk, ami az eredeti volt. Feltéve, hogy amit összenyomtunk, tökéletesen rugalmas.