A TR-808 még mindig túl drága volt ahhoz, hogy a kispénzű szegények tömegei birtokolhassák, ezért a TB-303 basszusszintetizátor párjaként egyszerűbb ritmusgépet kezdett gyártani a Roland: a TR-606 Drumatixot.

Amikor valamilyen hangszertípusról igyekszünk megtudni, hogy kik muzsikáltak rajta, gyakran nehéz dolgunk van. A Roland TR 808, 606, 707, 909 sorozata esetén inkább az a kérdés, hogy ki nem játszott a múlt század 80-as éveiben vagy később legalább az egyiken.

Gyakori, hogy a tudományosnak nevezett fantasztikus filmekben olyan cuccokkal dobják föl a képi világot, amelyeknek semmi közük sincs a filmbeli szerepükhöz. Villanyvasalókat, lavórokat, úszógumikat vagy mosószeres flakonokat varázsolnak bombákká, űrhajókká, szörnyekké. Ha egy kütyün sok bizgentyű van, bármi is lehet belőle. Ez történt az Oberheim DMX típusjelű ritmusgépével is.

Roger Linn alkotta meg az első olyan ismert ritmusgépet, amely nem elektronikus oszillátorokkal, hanem digitális hangmintákkal működött.

A félvezető alkatrészek teljesítménye, az integrált áramkörök egyre összetettebbé, megbízhatóbbá és olcsóbbá válása arra késztette az elektronikus hangszerek gyártóit, hogy könnyebb, sokoldalúbb, programozható – nemcsak előre programozott – ritmusgépeket gyártsanak.

Van valami szomorú abban, hogy a zeneművek túlnyomó többsége ritmikus, mégis az akusztikus ritmushangszereket, illetve az ilyen hangszereken játszó muzsikusokat hagyják ki, pótolják mással a legkönnyebben.