Sokszor mondtam már, hogy a természetben minden mozog, változik. Azt az embert, aki állandóan pörög, dinamikusnak tartjuk. A növekvő, gyorsan fejlődő gazdaság a dinamikus gazdaság. A fizikának az az ága, ami a mozgással foglalkozik, a dinamika.

Az idő mérésének több ezer éves története azt bizonyítja, hogy életünkben milyen fontos szerepe van az időnek. A napóra, a homokóra, a vízóra vagy éppen a képen látható gyertyaóra mind-mind egy-egy próbálkozás volt arra, hogy minél pontosabban tudjuk megmondani, mennyi is az idő.

Az anyagi világ térben és időben végtelen – bármit is jelentsen ez. E végtelen világnak bármilyen parányi vagy hatalmas részét is vizsgáljuk, egyrészt azt tapasztaljuk, hogy minden folyamatosan változik, hullám természetű, másrészt különálló részecskékből áll. Erről a látszólagos ellentmondásról bizonyára hallottál és olvastál már, hiszen az ezzel kapcsolatos, máig meghatározó elméletek több mint száz esztendősek. S hogy ezen elméletek nemcsak képzelgések, azt éppen 2016. február 11-én bizonyították be a tudósok, amikor kísérletileg is igazolták Einstein gravitációs hullámokról szóló feltevését.

Néhány ezer éve tudjuk már, hogy számok nélkül elképzelhetetlen az élet. Magyar őseink kezdetben a hatos számrendszert használták, ám később áttértek a hetes számrendszerre. Ezt az időszakot őrzi néhány kifejezésünk: hétfejű sárkány, hétpecsétes titok, hetedhét ország. A 17. században aztán áttértek a tízes jellegű számrendszerre. Azért jellegű, mert a helyiértéket még nem használták. Az akkori számjegyek rovásírásúak voltak.

Nem tudom, ki találta ki, hogy a parajpüré ehető, mindenesetre, a finomfőzelék még annál is nagyobb merénylet a babákkal szemben. Most azonban maradunk a spenótnál. Tegyük föl, hogy ketten vagytok testvérek, és mindketten hajlandóak vagytok megenni ezt a zöld trutyit. Jelzem, ha ez a lány kérné, még én is megenném, pedig mennyire utálom...

Nemcsak a mágneses energiát lehet tárolni, hanem az elektromos töltéseket is. Az elektromos töltéstároló eszköz neve: kondenzátor.