Az aerofon hangszerek olyan hangszerek, amelyeknek a hangját főként a levegőben végbemenő valamilyen esemény, változás hozza létre. Vagyis nem más módon – pl. megütéssel, pengetéssel – előállított rezgést továbbít a levegő, hanem magának a levegőnek a molekuláit rezgetjük meg.

A pianínó is zongora, illetve… majdnem zongora. A hangszerfejlesztés egyik iránya ugyanis az, hogy minél kisebb helyet elfoglaló, könnyen szállítható, olcsó és majdnem ugyanolyan hangú hangszerek készüljenek, mint ahogyan a nagytesó szól. A majdnem olyanról tudjuk, hogy nem olyan, ám a pianínó napjainkban és népszerű hangszer. Rengeteg szórakozóhelyen és lakásban találkozhatunk vele, bár kétségtelen, hogy az elektronikus zongorák egyre inkább kiszorítják. Viszont sok híres zongorista is pianínón gyakorol.

A nyitókép csak töredékét mutatja annak, hogy hányféle módon lehet mikrofonozni a zongorát. Egyszer én is mikrofonerdővel vettem körül a hangszert, még alulra is tettem egy mikrofont, mert kíváncsi voltam, mi szól onnan. Meg is kaptam a magamét. Aztán pár hónap múlva a tekintélyes amerikai szakmai folyóiratban, a Journal of the Audio Engineering Society-ben láttam egy fotót, alulról mikrofonozott zongival. A szöveg szerint ez rockzenei felvételek dögös basszusát segítheti. Te se fogadj szót senkinek, csak amit te is kipróbálsz, ha netán szembe rohan veled egy zongora, és mikrofonért kiált.

Az elmúlt évtizedekben a számítógépes méréstechnika segítségével fölgyorsultak azok a kutatások, amelyek az akusztikus hangszerek hangkeltésének, hangzása kialakulásának, fenntartásának, a hang elhalásának módját igyekeznek kideríteni. Azokat a fizikai – és esetleg egyéb – jelenségeket, amelyek következtében úgy szól a hangszer, ahogy szól. Ennek az az egyik oka, hogy az elektronikus szintetizátorok lényegesen szebben muzsikálnak, ha a hang létrejöttét, lefolyását fizikai paraméterek alapján utánozzák, mint ha magát a hangot.

Úgy tűnik, hogy a zongora, valamint a képző- és a fotóművészet elválaszthatatlanok egymástól. Ám a képek túlnyomó része nőt ábrázol a zongoránál. Még Renoir vagy Cezanne híres festményei is azt sugallják, hogy a zongorázás a nők dolga.

Noha egyes szövegváltozatokban a cica helyett más szó szerepel, nem holmi prűd álszemérmességből, hanem a cimbalom iránti tiszteletből választottam ezt a variációt. A modern, pedálos cimbalomra – ami a kordofon hangszerek családjában a citerafélék csoportjába tartozik, és két verővel püfölve szólaltatják meg –, ugyanis nagyon büszkék lehetünk, mi, magyarok. A nagyméretű pedálcimbalom az 1870-es években született meg a budapesti Schunda Vencel József hangszergyárában, s többek között idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztette tovább.