Ha egy zenét bömbölő helyiségben hallgatva, nem érted a társad szavát, akkor közelebb hajolsz hozzá; megkéred, hogy hangosabban beszéljen vagy megismételteted a mondandóját. Ezek a módszerek rádióhallgatásra nyilvánvalóan nem alkalmazhatók, hiszen a beszéd és a zene hangosságának arányain nem tudsz változtatni.

A már említett voiceover limiter megkönnyíti a műsorvezető dolgát, ezért gyűlölöm. Pontosabban azért, mert számos, a zenére és a beszédre jellemző finomságot nem vesz figyelembe, csak a hangerőt szabályoz, mint egy veszett állat. Na, jó. Ha sikerül jól beállítani, akkor, mint egy vadállat.

A voiceover limitert duckernek, az effekt hatását duckingnak – alámerülésnek – is nevezik Az elnevezés találó: a „duck” szó kacsát jelent, s miként e madár a táplálékért a víz alá merül, a zene is a beszéd alá halkul, és alatta úszik.

A voiceover limiter működésének megértéséhez az erősítővel kell kezdenünk. Az elektronikus erősítők valamilyen kis jelből nagy jelet csinálnak. Az erősítéshez szükséges energiát pl. a 230 voltos hálózatból vagy elemekből szippantják. A feszültségerősítők a bemenetükre adott feszültség nagyságát növelik meg. Feszültségerősítőt használunk a mikrofonok és más elektromos források kicsi jelének növeléséhez. A teljesítményerősítők pedig a feszültséghez „adott” árammal olyan teljesítményt állítanak elő, ami a hangsugárzók meghajtásához kell. Mivel ezek az erősítők a jelátviteli lánc végén vannak, végfokoknak is hívjuk őket.

Az erősítőt rajzon így jelöljük:

Az erősítők egyik fontos jellemzője az erősítés mértéke. Ez a bemeneti és kimeneti jel aránya; „A” a jele. Általában dB-ben adjuk meg, ami feszültségerősítő esetén az A = 20lg(Uki/Ube) képlettel számítható ki. Ismétlésként: pl. egy 2-szeres erősítésű cuccnak 6 dB, egy 1000-szeresnek 60 dB a feszültségerősítése.

Szeretnénk azonban szabályozni, hogy mekkora jel kerüljön az erősítőből az őt követő áramkörre. A legegyszerűbb, ha az erősítő bemenetére vagy a kimenetére kötünk egy hangerőszabályzó osztót. Olyat, amilyent a Spenótosztó című részben ismertél meg, csak ennek az osztása folyamatosan változtatható tekerős vagy tologatható potenciométerrel.

A potenciométer – poti – rajzjele:

Az áramkörünk így néz ki:

Vagy így:

Mindkét esetben állandó az erősítő erősítése. Cselesebb, ha az erősítést változtatjuk úgy, hogy az erősítő kimenetéről visszavezetjük a jel egy részét a bemenetére, ellenfázisban. Ezt negatív visszacsatolásnak hívjuk. Így szabályozta pl. az agy a középfülben levő izmocskák segítségével a hallócsontok helyzetét, hogy csökkenjen az erősítésük. Emlékszel? A piros mínuszjel jelképezi a negatív visszacsatolást.

A potenciométer nyíllal jelzett csúszkája össze van az ellenállás egyik végével. Így tudtunk az osztóból változtatható értékű ellenállást készíteni.

Noha az eddigi hangerő szabályozási módszerek alig torzítják a jelet, hátrányuk, hogy csak kézzel, esetleg motorral állíthatók, nem vezérelhetők. Amikor már nagyon jó integrált áramköröket tudtak készíteni, akkor terjedtek el a feszültségvezérelt erősítők. Ezek lényege, hogy az erősítést nem ellenállás változtatásával, hanem az erősítő vezérlő bementére adott feszültséggel szabályozzuk. Ha ez a feszültség változik, változik az erősítő erősítése is. Az ilyen erősítő angol rövidítése: VCA.

Az analóg voiceover limiter lelke is egy VCA. A kütyünek két hangcsoport bemenete van. Az egyikre a zenék (CD, laptop, stb.) kerülnek, ezt a csoportot kell vezérelni, halkítani-hangosítani. A másikra a beszédek (dj, hallgatói telefonok, stb.) . Ezzel vezéreljük a zenék szintjét.

Ez utóbbi csoport hangerejét egy szintérzékelő figyeli, és ha észreveszi, hogy valaki beszél, vezérlő feszültséggel birizgálja a VCA-t, amely ennek hatására megriad, és visszaveszi a zenék erősítését. A küszöbszintet ugyanúgy lehet állítani, mint más limiterek esetén, és ugyancsak beállítható, hogy milyen gyorsan csillapítsa a kütyü a zenét, illetve, a beszéd megszűnése után milyen gyorsan erősítse föl újból. Beállítható továbbá a halkítás mértéke is.

S éppen a beállításokban rejlik a nagy titok.

Elsőként hallgasd meg külön-külön a dj szövegét, majd a zenét!

A világ legegyszerűbb, ingyenes hangszerkesztő programjában, az Audacityben is van voiceover limiter:

Ha a küszöbszintet túl nagyra állítjuk, csak a hangos beszédnél fog szabályozni a szerkezet.

Ha túl alacsonyra, minden nesznél, lapozásnál, levegővételnél nyomulna.

Ha csak keveset halkít, akkor minek van?

Ha túlságosan lehalkít, akkor néha eltűnhet a zene.

Ha túl gyorsan szabályoz le, akkor recsegőssé teszi a hangot.

Ha túl lassan szabályoz vissza, akkor nem értjük, miért aludt el.

Ha túl gyors a visszaszabályozás, pofán csap.

Na, így kb. jó, legalábbis nálam.

Annak érdekében, hogy egy-egy pillanatra ne erősödjön föl a zene, kicsit késleltettem a szabályozást. Ez a paraméter a tartás (hold), amit a programban „legnagyobb szünet”-tel jelöltek.