Tegyük föl, hogy az egyetlen, jól elhelyezett mikrofonunk középen van, viszonylag közel a nagyon széles színpadhoz!

A hangközvetítés, a hangrögzítés és a hangosítás első évtizedeiben még a legfejlettebb keverőasztalok is csak néhány csatorna jelének összekeverésére voltak alkalmasak, mert az elektroncsövek korán haltak, tehát sok csövet tartalmazó berendezést kockázatos lett volna üzemeltetni. E kényszer miatt a minimálmikrofonozás alapjai elég korán kialakultak.

Valamikor, nagyon régen, azt hittem, hogy a mikrofonozást, vagyis a mikrofonok használatát számítógépes programok fogják segíteni. Csak megadunk a gépnek néhány paramétert, és hipp-hopp, kiszámolja a program, hogy milyen mikrofonokat, mennyit és hová kell elhelyezni. Alapvetően nem volt ez annyira buta elképzelés, pl. a koncerthangosításnál tényleg számítógéppel tervezik meg, hogy milyen hangsugárzót hová, milyen szögben és milyen magasan célszerű elhelyezni. S ha jó adatokat adtunk meg, csak kicsit kell masszírozni a számítással meghatározott pozíciókon.

Valamikor, régen, egy baromállat kitalálta, hogy úgy illik, hogy a randiról késsenek a csajok. Sajnos, sok ember fejében és viselkedésében még mindig él ez a szokás, és ez a nem késő félnek nagyon vacak szokott lenni.

Digitális mikrofon nincs, legalábbis abban az értelemben nincs, hogy az akusztikai és az elektromos átalakító digitális lenne. Olyan mikrofonok azonban léteznek – és egyre több fajtájuk van a leggagyibbtól a stúdió minőségűig – amelyeknek a kimenetén nem analóg, hanem digitális jel jelenik meg. Ezeket hívjuk digitális mikrofonoknak. A nagy cégek mindegyike elkészítette a saját digitális mikrofonját.

A sírás állítólag a bánatos gyenge nők eszköze, az erős nők shoppingolni mennek. Gyere hát vásárolni velem, de legyél erős: még elképzelni is nehéz, hogy mennyi pénz kell ahhoz, hogy igazán jó minőségű előerősítőket vehessünk!

A mikrofonok mechanikai-elektromos átalakítójának parányi, a µV-mV (-70 dBu … -50 dBu) feszültségtartományba eső jelét több száz millivoltra vagy néhány voltra kell feltornázni ahhoz, hogy azt rögzíteni tudjuk, vagy még tovább erősítve, a hangsugárzóból hallható hangot csiszolhassunk belőle. Az a szerkezet vagy áramkör, ami ezt a kezdeti erősítést végzi, az előerősítő (preamp) nevet kapta.

A mikrofon tartozékai közé soroljuk a tápegységeket. Ezek az eszközök a mikrofonba épített impedancia váltót, a mikrofon belső erősítőjét és a kondenzátor előfeszítő feszültségét előállító áramköröket látják el megfelelő feszültséggel és árammal, amihez csöves mikrofon esetén a cső fűtőfeszültsége is hozzájön.

A mikrofon vagy vezeték nélküli kapcsolattal vagy kábellel csatlakozik a mikrofont követő berendezéshez. Noha a vezeték nélküli cucchoz is drót vezet, most a hagyományos értelemben vett kábelekről lesz szó. A mikrofonkábel elnevezés némiképp megtévesztő, mert nemcsak mikrofonhoz használhatjuk ezt a kábelfajtát, hanem minden olyan hangfrekvenciás összeköttetéshez, amikor nagy áramok nem folynak a madzagban.

Nemcsak a karácsonyfát kéne védeni a cicáktól, hanem a mikrofonokat is, bár ez utóbbiakat az emberektől is védeni kéne. A mikrofont tartó állvány stabilitását a rászerelt gém is rontja, de tudjuk még fokozni a helyzetet.